…mert úgy tettem rendet az életemben…

…mert úgy tettem rendet az életemben,
hogy közben nem lettél benne Te,
hogy talán soha nem leszel,
de már nem áltatom magam
mégse senkivel.
Nem mesélem azt, hogy ő pont olyan,
és talán… talán lehetne,
mert nem lehet,
nem lehet soha senki sem Te.
.
.
.
Most csend van és üresség,
most fájni kellene,
és talán fáj is,
de blokkolva van bennem minden,
az a hely is, ahol lényed parázslik.
Most hosszúnak tűnik minden nap,
túl hosszúnak és jéghidegnek,
de akkor sem tudok tovább hazudni,
magamnak többé biztosan nem…

3 responses to “…mert úgy tettem rendet az életemben…

  1. Áltatod magad drága! 🙂
    Azt mondod: ” Úgy tettél rendet..”
    Dehogy lett ott rend. Soha nem is lesz talán, mint ahogy mindez kiérződik soraidból.
    Tudjuk ezt mindannyian, érezzük, és áltassuk magunkat tovább. 🙂

    Aarnyek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s